Egy rövid hír múlt hét elejéről, amikor is George Lucas rövid interjút adott Jon Stewartnak, a Daily Show műsorvezetőjének - és igen, a Csillagok háborúja is előkerült témaként.
Az amerikai Comedy Centralon 1996 óta sugárzott Daily Show (magyarul szó szerint „Napi adás”, vagy „Napi show”) egy paródia-hírműsor, amely vitriolos stílusban, komédia-szegmensekkel megtűzdelve ad elő egy félórás csokrot az Egyesült Államok napi híreiből. Műsorvezetője eleinte Craig Kilborn televíziós személyiség volt, 1999-ben azonban Jon Stewart amerikai humorista vette át a stafétabotot; a műsor az ő vezényletével vette fel mai formáját. Stewart leginkább az Államok médiájának és politikai életének visszásságait veszi górcső alá – és tegyük hozzá, az ország méreteiből (és egyéb jellegzetességeiből) adódóan minden nap fordulnak elő olyan esetek, amelyek szinte adják magukat a parodizálásra. Mostanában például kedvenc téma a 2012-es választások Republikánus elnökjelöltjének pozíciójáért (angol: nominee) folytatott heves versengés a jobboldali párt erre legesesélyesebb tagjai (candidates) között, melyben kifigurázás nélkül is egymást követik a kacagtató, félelmetes és/vagy érthetetlen mozzanatok. (A baloldali Demokrata-pártban nincs különösebb verseny, Obama már 2011. áprilisában bejelentette, hogy újraindul az elnöki posztért.)
Jobboldali kritikusai szerint a baloldali érzületű Stewart meglehetősen elfogult a politikai kérdésekben, amiben (saját bevallása szerint is) van némi igazság; ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy bizony a Demokratákról is lehúzza a keresztvizet, ha azok okot adnak rá. Stewart vezetése alatt a műsor rendkívüli népszerűségre tett szert, és az amerikai televíziós szakma is számos alkalommal jutalmazta, többek között (eddig) 16 Emmy-díjjal, és számos jelöléssel. Az adásban elhangzott megjegyzések gyakran keltenek visszhangot az USA médiájában, legyen az pozitív vagy negatív. Érdemes például rákeresni Stewartnak a jobboldali beállítottságú Fox News csatorna kulcsembereivel folytatott elhúzódó, időről időre fellángoló vitasorozatára. Ennek egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Stewart énekelve, egy gospel-kórussal a háttérben küldte el a Fox vezetőségét melegebb éghajlatra.
Tekintve, hogy a Daily Show a Comedy Central adásidejében foglal helyet, nincs tiltva a stáb számára a vaskosabb nyelvhasználat; az efféle megszólalásokat kisípolják ugyan a televíziós verzióból, de a netre felkerülő videókban ez néha bizony elmarad. A humorérzék számos formát ölthet, és némelyikbe nem férnek bele a fenti kritériumok, így megértem, ha ezen leírás alapján nincs mindenkinek az ínyére a műsor. Ám ha netalán valaki mégis kedvet kapna hozzá, politikai hovatartozástól függetlenül, megfelelő angoltudás birtokában kifejezetten élvezetes napi csemegére lelhet a Daily Show részeiben.
A fenti link a hivatalos oldalra vezet, ahol a „Full episodes” fül alatt a mindig a legutóbbi néhány hét részeit élvezheti a látogató (a csak netre szánt kibővítésekkel együtt), míg a „Videos” szekcióban minden valaha leadott adás minden valaha leadott szegmensére rá lehet keresni, időpont és kulcsszó szerint is. Az esedékes részek new york-i idő szerint hétfőtől csütörtökig minden nap éjjel tizenegykor debütálnak a Comedy Centralon, ezután kerülnek fel az oldalra; közép-európai idő szerint tehát reggel keddtől péntekig hajnali öt-hat órától érhetők el.
Érdemes még elnézni a Daily Show-t minden este követő testvérműsor, a Colbert Report hivatalos oldalára is. Stephen Colbert évekig volt a Daily Show „helyszíni tudósítója” – ezekből több is van, de nem meglepő módon egytől egyig humoristák, és nem valódi riporterek. Némelyikük a műsorban való szereplésük óta figyelemre méltó karriert futottak be; egykor tudósító volt többek között Steve Carell ("40 éves szűz") és Ed Helms is ("Másnaposok 1-2"), és időnként azóta is visszajárnak. Colbert (ejtsd: „Kolbert”) egy ultra-jobboldali politikai kommentátort alakított, aki minden megszólalásával parádés túlzásokba esik. Ez a fiktív karakter ugyancsak a „Stephen Colbert” nevet viseli, ám a vezetéknevét franciásan „Kolber”-nek ejti – annak ellenére, hogy ír származásúnak vallja magát. Vagyis a humorista ír származásúnak vallja a karakterét. Vagyis a karakter a humoristát. Vagyis... Nos, néha nehéz különválasztani a kettőt, de hát ez is a vicc része. 2005-ben a humorista Colbert aztán kilépett a Daily Show kötelékéből, mivel spin-offként saját műsoridőt kapott a Comedy Centralon, közvetlenül a Daily Show után, melyet erre a személyiségre épített; a Colbert Report (magyarul "A Colbert-jelentés"; a karakter neve miatt, a hagyományos angol kiejtéstől eltérően ejtsd: „Kolber Ripor”) azóta saját rajongótábort épített ki magának, és maga is két Emmy-díjjal büszkélkedhet.
E hosszú bevezető után pedig következzék a jelen bejegyzés apropója. A naponta jelentkező Daily Show minden adásának utolsó szegmensében egy-egy vendéget fogad Stewart, akivel pár perc erejéig, talk show-szerű keretek között beszélget valamilyen aktualitásról, ami lehet a vendég egy új könyve, filmje, megszólalása, stb. Január 9-én, hétfő este a Star Wars-saga atyja, George Lucas volt a soros celebritás a Red Tails című, általa írt és finanszírozott második világháborús film közelgő bemutatója révén. Stewart bevallottan SW-rajongó; amellett, hogy egyszer már meghívta Lucast a Daily Show díszletei közé, mindketten részt vettek a 2010-es Star Wars Celebration V világtalálkozón is, ahol élő színpadi interjúban beszélgettek el egymással. Ezek után nem meglepő, hogy bár érintőlegesen, de a jelen adásban is felmerült a legendás filmeposz.
Két megszólalást állítanék most fókuszpontba. Az egyik, amikor Lucas a Red Tails forgatókönyvének írását az eredeti Csillagok háborúja tervezési folyamatához hasonlítja; akkor is és most is abba a problémába ütközött, hogy a történet, amit el akart mesélni, túl hosszúnak bizonyult egyetlen filmhez, így fel kellett darabolnia azt több kisebb, leforgatható egységre. Az SW esetében ugyebár a központi történettel kezdte az érdemi munkát, amihez aztán felvázolta a folytatásokat (ez lett a Klasszikus trilógia), az előzményeket bemutató háttéranyag elkészítését pedig későbbre halasztotta (ez lett a Prequel- vagy Előzmény-trilógia). A Red Tails-ben az amerikai hadsereg fekete vadászpilótáinak sanyarú előéletét, hősies háborús teljesítményét, majd pedig hazatérését és méltatlan megkülönböztetését kívánta bemutatni, ám nem tudott mindenre koncentrálni egyetlen film szűkös keretein belül, így most a hadi események kerültek a középpontba. A kasszáknál elért teljesítmény függvényében valószínűleg lehet számítani egy folytatásra, netalán előzményre.
A beszélgetés másik pontja, amire figyelmet szeretnék fordítani, az Lucas azon megszólalása, miszerint „ennél a filmnél közelebb soha nem jutunk a VII. Epizód elkészítéséhez” („this is as close as you’ll ever get to Episode VII”). Íme, egy újabb megerősítés, hogy Lucas soha nem kívánja elkészíteni a valaha megálmodott, és pletykaszinten egykor sokat emlegetett Folytatás-trilógiát. 2005-ben, Sithek bosszúja idején már elhangzottak ilyetén kijelentések, de hát megesett már a világtörténelemben, hogy egy filmrendező idővel meggondolta magát. Ez esetben azonban nagyon úgy tűnik, Lucas állásfoglalása már nem fog megváltozni.
Hogy ez pozitív vagy negatív hír, azt mindenkinek a saját ítélőképességére bízom. Számomra egy kicsit mindkettő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése